Bizonyítanom kellett, hogy az étterembe jó vagyok és magamnak is. Legfőképp az utóbbinak, hogyha már mindenki képes megtanulni ezt a nyelvet, akkor nekem is. Épp ezért kezdtem el olyan meséket nézni angolul, amiket már láttam magyarul. Oroszlán király és a többi. Fejlesztettem magam, bár az elején nagyon fura volt angolul, nem szoktam hozzá, de a végén fordítva lett a fura, ha épp magyarra kapcsoltam. Miközben a hotelben hajtogattam a szalvétákat, elkezdtem South parkot nézni ugyancsak angolul. Ha azt valaki megérti, akkor már érezhető a fejlődés szerintem. Szép lassan kezdtem hozzá szokni az angol nyelvhez, és a különböző akcentusokhoz, lévén, hogy mesék után áttértem a filmekre. Volt amelyikhez találtam angol feliratot és úgy néztem, de általában csak hallgattam. Mind ezek mellett angol rádiót hallgattam, amikor csak tudtam, ezzel is tovább fejlesztve magam. Pár nap után, talán egy hét után már sokkal jobban érezhettem, hogy megy, hiszen értettem a vendégeket és tudtam is velük kommunikálni. Nem mindig, de a legtöbb esetben igen. Amit aznap a műszakban nem tudtam, azt mindig megnéztem szótárban és próbáltam gyakorolni. Nehéz volt ugyan, mert időhiány miatt nagyon nem tudtam konkrétan leülni és tanulni. Néha elővettem pdf-en az angol könyveimet, hogy igeidőket is rögzítsek magamban. Rengeteg sorozatot és filmet néztem angolul, így sokkal könnyebb volt. Ezért is döntöttem úgy, hogy elmegyek egyedül Inverness-be és kipróbálom magam nem a megszokott környezetben.

A kávé kikérés kicsit nehéz volt, mert gyorsan beszélt a nő és nagyon korán volt, de csak ennek tudom be, mivel minden máshol arattam a megértéssel és a beszéddel.

Szóval a tanácsom, senki se adja fel! Fejlessze magát, mert csak a munkahelyen lévő nyelvtudás nem elég. Kellenek az ilyen pluszok. Vettem angol könyveket is, de sajnos megint csak az időhiány miatt nem tudtam őket olvasgatni, ezért is maradtak mindig a filmek vagy a rádió, mert azt még fáradtan is tudtam hallgatni.