Fogalmam sincs, hogy ezek milyen csoportok, talán céges bulit tartanak itt, vagy egyszerű utazási iroda ajánlata egy karácsonyi kikapcsolódás. Az első egész jó volt, akkor még csak "betanultam", tehát néztem a többieket, és koncentráltam arra, amit mondanak, hogy megértsem. Szerintem egész jól ment, bár a bornál fogalmam sincs, hogy mit akart, ezért lestem a többieket, mire rájöttem. Most már az sem okoz problémát.

Ez a csoport 5 asztalt foglalt el, ami annyit jelent, hogy minden asztalnál legalább 6-an ültek, 8 fős asztalok, mint a hajón. Kezdek belejönni a hajós életbe is, bár még a szárazföldön vagyok, de kb. majdnem ugyanannyi a hajtás. Könnyen ment, és a takarítás után már csak buliztunk bent a konyhán, ahogy behallatszódott a zene.

Másnap fárasztó volt felkelni és bemenni, mert a bulizók természetesen részegre itták magukat, aztán hajnalba csapkodva kell bemenni a szobákba, meg üvöltözve, így természetesen felriadtam rájuk. Szidtam is őket, mint a bokrot, mert ilyenkor nem tudok elaludni.

A héten próbáltam kipihenni a hétvégét, de nem nagyon ment. Csak a szabadnapomat sikerült végig aludnom, aminek örültem is. Csak akkor fagyott meg az arcomon a mosoly, mikor közölte velem a manager, hogy a következő hétvégi karácsonyi bulin, rendelést veszek fel, szóval olvassam át az étlapot és kérdezzek, ha valami nem világos. Teljesen sokkba kerültem, hogy nekem is rendelést kell felvennem és ideges is voltam, nehogy elrontsam.

Aztán eljött a nagy nap. Igazából túlságosan ráizgultam, mert aranyosak voltak, tisztán beszéltek angolul és minden problémát megértettem, szóval sikerélményem lett. Kicsit máshogy működött most az egész buli, mert a manager és a hotel manager teljesen mást mondtak, így minket összezavartak és természetesen a manager, teljesen kibukott a felettesére is. Vicces volt, jókat röhögtünk bent a konyhán ezen is és azon, ahogy a hotel manager milyen lazán kezelte a helyzetet.

Másnap ugyancsak rossz volt felkelni, ami a legrosszabb volt, hogy valaki be is kopogott hozzám, de persze, hogy nem fogok felkelni, hogy kinyissam, elvégre minden normális ember alszik olyankor, bár én megint csak nem tudtam a kiabálásoktól. Lehet, hogy következő alkalommal fogom és kimegyek, elküldöm őket melegebb éghajlatra, hogy azért álljon már meg a menet. Nekem korán kell kezdenem, ők aludhatnak annyit amennyit akarnak.